2013. június 10., hétfő

everbody

A wampon tegnap 9-en jöttek oda hozzám, hogy gratulálnak a futáshoz. Ez egyrészt meglepett, másrészt igen jólesett, de azért mindenkinek elpanaszoltam, hogy nem ment a legutolsó futás, legyenek tisztában, kinek gratulálnak, ugye.
Jött DK-s is (hajrá DK, mondta), meg wamp vezető is, meg wampos társ is, meg semmi-köze-a-wamphoz-ember is, a paletta elég széles volt. Mondtam is, hogy ezt a szenvedős blogot lassan többen olvassák, mint a normál blogot, az meg milyen már, nem? Hát cuki. Annak örülök nagyon, hogy 5-6 ember húzott futócipőt, mióta olvassa ezt a fantasztikus fejlődést, amit produkálok, ez jó, erre ugyanis sosem gondoltam volna, ám ha így van, az a kölcsönös egymásrahatás esete, én benneteket, ti engem. Kerek a világ.

Meg az is volt tegnap, mármint futás témakörben, hogy a Mari barátnőm, akivel  2 hónapja nem találkoztam, azt mondta, hogy nahát és hogy látszik rajtam a változás (olyat is mondott, hogy az arcomon, hehehe), de igazából akkor hittem el neki, amikor egyszer spontánul felkiáltott, hogy milyen jól nézek ki. És még olyan is volt, hogy hazajött a Pappéci messziföldről és azt mondta, hogy én milyen fiatal vagyok. Ezt csak azért mondtam, hogy tudjátok a number one válaszokat, ha egyszer majd élőben is.

Ezt pedig kaptam, mit is mondhatnék, a képen én vagyok (látható, hogy megvékonyodott, ruganyos mivoltomban), amint egy dinó elől futok. Mindig nagyon jól tudok futni, ha egy dinó kerget.


Az pedig, hogy kommentben és élőben is elmondtátok, hogy a futás az ilyen, hullámvölgyes, az azért jó, mert azért én eléggé elkenődtem ettől a szombati esettől, s bár mára lehiggadtam és a józanabbik felemmel értékelem a kudarcot (mondjuk ki), nem tagadom, hoyg megviselt. Azzal együtt is, hogy a tapasztalt futók idejekorán próbáltak felkészíteni, hogy ne érjen meglepetésként a hasonló történés, elvégre ők már tudnak valamit... Ennek ellenére, ha van egy lassú, ám mégis fokozatos fejlődés, akkor ki az, aki nem gondol titokban arra, hogy majd éppen nála törik meg a sok évszázados átok és éppen ő lesz az, aki mindig és töretlenül fejlődik? Vesse rám az első követ. Nekem az nagyon beillett a képbe, hoyg ez most már mindörökre így marad, én meg csak futok, futok és futok és bár hallottam (és hálás is voltam érte) a tanácsokat, az endorfin nevű cucc nem engedett a felszíni érintkezésnél beljebb hatolást.

De nem baj, majd este elmegyek és aztán nézhetünk.



2 megjegyzés :

  1. Zazi! Ha te tudnád, hogy milyen jót tettél nekem ezzel a poszttal!
    Mindig meglepődök, hogy a futásnak mennyi pozitív hozadéka van, még az élet olyan területein is, ahol az ember nem is számít rá! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. tudd meg, hoyg tudom, Marival beszéltünk. áradozott rólad,én meg rólad,azt hiszem, most neked kell rólam, ha jól értem a kört. :)

      én szeretem hirdetni a barátaimat, dicsérni őket. :)

      Törlés

szeretem, ha van visszajelzés ;)